MINDEN halandó lakta világ az eredetét és természetét illetően evolúciós. E szférák alkotják az idő és tér halandó fajainak szaporodási helyét, evolúciós bölcsőjét. A felemelkedői lét minden egyes egysége valódi felkészítő tanhely az éppen soron következő létszakaszhoz, és ez az ember fokozatos paradicsomi felemelkedésének minden szakaszára igaz; éppúgy érvényes az első halandói tapasztalásra az evolúciós bolygón, mint a melkizedekek végső világegyetemi központi tanodája esetében, mely tanintézetbe a felemelkedő halandók addig nem járhatnak, amíg át nem kerültek a felsőbb-világegyetemi rendszerbe és el nem érték az első-szakaszú szellemlétet.
A lakott világok összessége a mennyei közigazgatás szempontjából alapvetően helyi csillagrendszerekbe csoportosul, és e helyi csillagrendszerek mindegyike legfeljebb hozzávetőleg ezer evolúciós világból állhat. E korlátozást a Nappalok Elődei rendelték el, és ez azokra a ténylegesen is evolúciós világokra vonatkozik, ahol túlélői besorolású halandók élnek. Nem tartoznak e csoportba sem a fényben és életben megállapodott világok, sem pedig az életfejlődés ember előtti szakaszában lévő bolygók.
Maga a Satania még befejezetlen csillagrendszer, mely csupán 619 lakott világot foglal magába. E bolygókat folytonos számozással látják el annak megfelelően, ahogy a lakott világok jegyzékébe bekerültek, mégpedig olyan világokként, melyeken saját akaratú teremtmények laknak. Az Urantia így a sataniai 606-os számot kapta, ami a helyi csillagrendszerben lévő 606. olyan világot jelöli, amelyen a hosszú evolúciós életfolyamat az emberi lények megjelenésében teljesedett ki. Harminchat nem lakott bolygó közelíti meg az élettel való felruházottság szakaszát, néhányat pedig éppen most készítenek elő az élethordozók. Közel kétszáz olyan szféra van, melyek fejlődése olyan irányt vett, hogy készen áll az élet beültetésére az elkövetkező néhány millió év során.
Nem minden bolygó alkalmas halandói élet otthonául. A nagy tengelykörüli forgási sebességgel rendelkező kisebb bolygók teljesen alkalmatlanok az élet befogadására. A Satania némely fizikai rendszerében a központi nap körül keringő bolygók pedig túl nagyok, semhogy lakhatók lennének, ugyanis a hatalmas tömegük túl nagy gravitációt hoz létre. Ezeknek az óriási szféráknak vannak segédszféráik, néha hat vagy még több is, és e holdak mérete gyakran nagyon hasonló az Urantiáéhoz, és így lakhatósági szempontból csaknem tökéletesek.
A Satania legidősebb lakott világa, az első világ, az Anova egyike annak a negyvennégy segédszférának, mely egy hatalmas sötét bolygó körül kering, de amely három szomszédos nap különböző fényének van kitéve. Az Anova a haladó polgárosodott társadalom egy magasan fejlett szakaszában van.