A melkizedekek az isteni Fiak első olyan rendje, mely elég közel kerülhet a teremtményi élethez abból a célból, hogy közvetlenül a halandói felemelkedési segédkezésben működjön, hogy megtestesülés nélkül is szolgálni tudja az evolúciós fajokat. E Fiak a nagy személyiségi alászállás természetes felezőpontján helyezkednek el, lévén eredetük szerint éppen félúton vannak a legfelsőbb Isteniségi és a saját akarattal felruházott legalsóbb teremtményi élet között. Így ők egyfajta természetes átmenetet alkotnak az élő létezés felsőbb és isteni szintjei, valamint az evolúciós világok alacsonyabb, sőt anyagi életformái között. A szeráfi rendek, az angyalok örömmel dolgoznak a melkizedekekkel; valójában az értelmes élet minden formája megértő barátokra, rokonszenves tanítókra és bölcs tanácsosokra lel e Fiakban.
A melkizedekek rendje önkormányzati működésű. E különleges csoportban találkozunk a helyi világegyetemi lények részéről az első önmeghatározási kísérlettel és itt figyelhetjük meg a valódi önkormányzat legfelsőbb rendű fajtáját. E Fiak maguk szervezik meg a csoportos és a honbolygói igazgatásnak, valamint annak hat társszférája és azok segédvilágai működésének rendjét. Meg kell említenünk azt is, hogy még sohasem éltek vissza az előjogaikkal; e Melkizedek Fiak az egész Orvonton felsőbb-világegyetemben egyszer sem árulták el a rájuk bízott dolgokat. Ők jelentik a reményt minden önkormányzatra vágyó világegyetemi csoportnak; ők az önkormányzatiság mintája és tanítói a Nebadon minden szférája számára. Az értelmes lények minden rendje, legyenek azok a feljebbvalóik vagy az alárendeltjeik, őszintén elismerik a melkizedekek kormányát.
A fiúi besorolású Melkizedek-rend egy nagy család legidősebb fiúi tisztét tölti be és vállalja az azzal járó felelősséget. Munkájuk nagy része szokványos és némileg begyakorlott, azonban annak nagy része önkéntes és egyúttal önként vállalt kötelezettségekkel járó. A különleges gyűlések többségét, melyekre időről időre sor kerül a Szalvingtonon, a melkizedekek javaslatára hívják össze. E Fiak saját indíttatásból is járják az eredeti világegyetemüket. A világegyetemi hírgyűjtésre szakosodott önálló szervezetet tartanak fenn, rendszeresen készítenek jelentéseket a Teremtő Fiú számára függetlenül mindazon információktól, melyek a teremtésrészre vonatkozó szokványos igazgatásban érintett rendszeres közvetítőkön keresztül jutnak el a világegyetemi központra. Ők természetüknél fogva előítéletmentes megfigyelők; az értelmes lények minden osztálya teljesen megbízik bennük.
A melkizedekek a teremtésrészek utazó és tanácsadó legfelsőbb semmítőszékeként működnek; e világegyetemi Fiak kiscsoportokban mennek a világokra abból a célból, hogy ott tanácsadó bizottságként szolgáljanak, tanúskodjanak, javaslatokat kérjenek és tanácsosokként ténykedjenek s így segítsenek az evolúciós területek ügyeivel kapcsolatban időről időre felmerülő nagyobb fennakadások rendezésében és a komoly nézeteltérések feloldásában.
A világegyetem legidősebb Fiai a fő segítői a Fényes Hajnalcsillagnak a Teremtő Fiú parancsainak végrehajtásában. A Gábriel nevében valamely távoli világra utazó Melkizedek az adott küldetés céljainak elérése érdekében járhat el a küldő nevében és ilyenkor a feladatteljesítés bolygóján a Fényes Hajnalcsillag teljes hatáskörét birtokolva jelenhet meg. Ez különösen azokon a szférákon igaz, ahol magasabb rangú Fiú addig még nem jelent meg az ott élő teremtményekhez hasonló alakban.
Az alászállási létpályáját valamely evolúciós világon megkezdő Teremtő Fiú egyedül megy; de amikor az egyik paradicsomi testvére, egy Avonal Fiú indul alászállásra, akkor őt a Melkizedek támogatók kísérik, szám szerint tizenketten, akik igen hatékonyan járulnak hozzá az alászállási küldetés sikeréhez. A lakott világokon teljesítendő ítélőhatósági küldetéseken is segítik a paradicsomi avonalokat, és e feladatokban a melkizedekek a halandó szem számára is láthatók, amennyiben az Avonal Fiú is így jelenik meg.
Nincs olyan bolygói szellemi szükséghelyzet, melyben ne segédkeznének. Ők azok a tanítók, akik fejlett életet élő, teljes világokat nyernek meg arra, hogy a Teremtő Fiút és az ő paradicsomi Atyját véglegesen és teljesen elismerjék.
A melkizedekek bölcsessége csaknem tökéletes, de az ítélőképességük nem az. Bolygói küldetéseken önmagukban és egyedül működve kisebb dolgokban néha hibáznak, vagyis előfordult már, hogy olyan dolgok mellett döntöttek, melyeket a feletteseik később nem hagytak jóvá. Az ilyen hibás döntés eredménye az, hogy a Melkizedek hatáskörét átmenetileg felfüggesztik, elmegy a Szalvingtonra és a Teremtő Fiúnál tartott meghallgatáson útbaigazítást kap, mely hatékonyan megtisztítja őt a társaival való szembekerüléshez vezető összhanghiánytól; és aztán, miután letelt a javító pihenés ideje is, a harmadik napon visszahelyezik a szolgálatba. De az ilyen kisebb hibák a melkizedekek működésében eddig ritkán fordultak elő a Nebadonban.
E Fiak nem bővülő létszámú rend; taglétszámuk állandó, bár helyi világegyetemenként változik. A melkizedekek száma a székhely-bolygójuk hivatalos feljegyzése szerint a Nebadonban meghaladja a tízmilliót.