◄ 131:7
131. írás
131:9 ►

A világ vallásai

8. Taoizmus

131:8.1

A Melkizedek hírvivői messze behatoltak Kínába, és az egy Isten tantétele több kínai vallás korai tanításainak részévé vált; a legtovább fennmaradt és az egyistenhitbeli igazságot a legnagyobb mértékben tartalmazó vallás a taoizmus volt, és Ganid e vallás alapítójának tanításai közül az alábbiakat gyűjtötte ki:

131:8.2

„Mily tiszta és nyugodt a Legfelsőbb és mégis mily erős és hatalmas, mily mélységes és megmérhetetlen! A menny ezen Istene minden dolog tisztelt őse. Ha ismered az Örökkévalót, akkor megvilágosodott és bölcs vagy. Ha nem ismered az Örökkévalót, akkor a tudatlanság rosszként nyilvánul meg, és így a bűn szenvedélyei feltámadnak. E csodás Lény már azelőtt létezett, hogy a mennyek és a föld meglett volna. Ő igazán szellemi; egyedül áll és nem változik. Ő valóban a föld anyja, és a teremtésösszesség körülötte jár. E Nagyság átadja magát az embereknek és ezáltal képessé teszi őket a kiemelkedésre és a továbbélésre. Ha az embernek csak egy kis tudása van is, akkor már képes a Legfelsőbb útjain járni; képes megfelelni a mennyei akaratnak.

131:8.3

Az igaz szolgálat minden jótéteménye a Legfelsőbből származik. Minden dolog az életért való Nagy Forrástól függ. A Nagy Legfelsőbb nem kér hitelt ahhoz, hogy adományozzon. Ő hatalomban a legfelsőbb, mégis rejtve marad a tekintetünk elől. Szüntelenül változtatja a sajátosságait, ahogy tökéletesíti a teremtményeit. A mennyei Értelem lassú és türelmes a terveiben, de bizonyos a sikereiben. A Legfelsőbb elárasztja a világegyetemet és mindent ő éltet. Mily nagy és hatalmas az ő túláradó befolyása és vonzereje! Az igaz jóság a vízhez hasonló annyiban, hogy mindenre áldást hoz és semmit sem károsít. A vízhez hasonlóan az igaz jóság is a legalacsonyabban fekvő helyeket keresi, még azokat is, melyeket minden más elkerül, és ez azért van így, mert a Legfelsőbbel rokon. A Legfelsőbb teremt minden dolgot, a természetben táplálva és a szellemben tökéletesítve azokat. Rejtély, hogy a Legfelsőbb miként támogatja, óvja és tökéletesíti a teremtményt anélkül, hogy kényszerítené őt. Vezérel és irányít, de tolakodás nélkül. Segédkezik a fejlődésben, de nem ural.

131:8.4

A bölcs ember kinyitja az egyetemesre a szívét. A kis tudás veszélyes dolog. A nagyságra áhítozóknak meg kell tanulniuk lealacsonyítaniuk magukat. A teremtésben a Legfelsőbb a világ anyjává lett. Ahhoz, hogy valaki megismerje az anyját, el kell ismernie a maga fiúi helyzetét. Bölcs ember, ki minden részt az egész nézőpontjából lát. Úgy viszonyulj minden emberhez, mintha a helyében lennél. Az okozott sérelmet kedvességgel viszonozd. Ha szereted az embereket, akkor ők közeledni fognak hozzád—nem okoz majd nehézséget a megnyerésük.

131:8.5

A Nagy Legfelsőbb mindent áthat; ő van a bal oldalon és a jobbon is; ő tartja meg a teremtésösszességet és ő lakozik minden igaz lényben. A Legfelsőbbet megtalálni nem tudod, és nem is tudsz olyan helyre menni, ahol ő ne lenne jelen. Ha az ember felismeri a cselekedeteinek rossz voltát és szívéből megbánja a bűnt, akkor keresheti a megbocsátást; akkor mentesülhet a büntetés alól; akkor a csapást áldássá változtathatja. A Legfelsőbb a biztos menedéke minden teremtésnek; ő az emberiség oltalmazója és megmentője. Ha nap mint nap keresed, megtalálod őt. Lévén, hogy képes megbocsátani a bűnöket, ő minden ember számára a legbecsesebb. Mindig emlékezzetek arra, hogy az Isten nem azért ad jutalmat az embernek, amit tesz, hanem azért, ami ő maga; ezért hát úgy nyújtsatok segítséget a társaitoknak, hogy közben nem gondoltok jutalomra. Tégy jót úgy, hogy közben nem a magad javát nézed.

131:8.6

Bölcsek azok, akik ismerik az Örökkévaló törvényeit. Az isteni törvény nem ismerete nyomorúság és végromlás. Szabadon gondolkodók azok, akik ismerik az Isten törvényeit. Ha ismered az Örökkévalót, még ha a tested elpusztul is, a lelked tovább él a szellemszolgálatban. Igazán bölcs akkor vagy, ha felismered a jelentéktelen voltodat. Ha az Örökkévaló fényében megmaradsz, akkor élvezni fogod a Legfelsőbb megvilágosodását. Akik a személyüket a Legfelsőbb szolgálatának szentelik, azok örvendeznek az Örökkévaló keresésében. Amikor az ember meghal, a szellem megkezdi a hosszú szárnyalását a hazafelé vezető nagy utazásban.”


◄ 131:7
 
131:9 ►