◄ 131:1
131. írás
131:3 ►

A világ vallásai

2. Judaizmus

131:2.1

A palesztinai kéniek a Melkizedek-tanítás sok elemét megmentették, és e feljegyzésekből, ahogy azokat a zsidók megőrizték és átalakították, Jézus és Ganid a következő válogatást készítette:

131:2.2

„Kezdetkor az Isten megteremtette a mennyeket és a földet és benne minden dolgot. És látta, hogy minden, amit teremtett, nagyon jó. Az Úr, ő az Isten; nincs kívüle senki a mennyben fent vagy a földön lent. Ezért az Úr Isteneteket teljes szívvel és teljes lélekkel és teljes erővel szeretnetek kell. A föld úgy megtelik az Úrral kapcsolatos ismeretekkel, mint ahogy a vizek borítják a tengert. A mennyek hirdetik az Isten dicsőségét, és az égbolt vallja a kezének művét. A nap továbbadja a szót a másik napnak; az éj jelenti a hírt az éjnek. Nincs olyan beszéd vagy nyelv, ahol a hangjuk nem hallható. Az Úr munkája nagy, és bölcsen tett mindent, mit tett; az Úr nagysága felmérhetetlen. A csillagokat számon tartja; mindegyiket nevén szólítja.

131:2.3

Nagy az Úr ereje és a bölcsessége végtelen. Azt mondja az Úr: »Amennyivel magasabbak a mennyek a földnél, annyival magasabbak az én útjaim a ti útjaitoknál, és az én gondolataim a ti gondolataitoknál.« Az Isten mély és titkos dolgokat nyilatkoztat ki, mert őnála a világosság. Az Úr irgalmas és kegyes; türelmes és bővében van a jóságnak és az igazságnak. Az Úr jó és egyenes; az engedelmeseket igazságban vezeti. Érezzétek és lássátok, mily jóságos az Úr! Áldott az ember, aki Istenben bízik. Isten a menedékünk és az erőnk, nagyszerű támaszunk a szorongattatásban.

131:2.4

Az Úr kegyelme mindörökre azokkal van, akik tisztelik őt és az ő igazságosságát még a gyermekeink gyermekeivel is. Az Úr kegyes és irgalommal teli. Az Úr mindenkihez jó, és gyöngéd irgalmassága kiterjed az ő teremtésösszességére; meggyógyítja a megtört szívűeket és bekötözi az ő sebeiket. Hová futhatnék az Isten szelleme elől? Hová bújhatnék az isteni jelenlét elől? Mert azt mondja a Magasságos és Fenséges, aki az örökkévalóságban lakik, akinek a neve Szent: »Én a magas és szent helyen lakom; de ott vagyok azzal is, aki megtört szívű és alázatos szellemű!« Senki sem bújhat el az Istenünk elől, mert ő tölti meg a mennyet és a földet. Örüljenek a mennyek és ujjongjon a föld. Mondja minden nemzet: Az Úr uralkodik! Mondjatok köszönetet az Istennek, mert az ő kegyelme örökké tart.

131:2.5

A mennyek hirdetik az Isten igazságosságát, és minden nép meglátta az ő dicsőségét. Az Isten teremtett minket, és nem mi önmagunkat; az ő népe vagyunk, nyáj a legelőjén. Az irgalma örökké megmarad, és hűsége nemzedékről nemzedékre kitart. A mi Istenünk uralkodik a népeken. A föld legyen az ő dicsőségével telve! Bárcsak megköszönnék az emberek az Úrnak jóságát és az emberek gyermekeinek adott csodálatos ajándékait!

131:2.6

Az Isten kevéssel teremtette kisebbnek az embert az isteninél és megkoronázta őt szeretettel és kegyelemmel. Az Úr ismeri az igazak útját, de az istentelenek útja pusztulásba visz. Az Úr félelme a bölcsesség kezdete; a Legfelsőbb megismerése a megértés. Azt mondja a Mindenható Isten: »Járj előttem, és légy tökéletes.« Ne feledjétek, hogy az összeomlás előtt a kevélység a hírnök és gőgös szellem jár a bukás előtt. Aki úr a maga szellemén, hatalmasabb az annál, ki várost vesz be. Azt mondja az Úr Isten, a Szent: »A szellemi nyugalmadhoz való visszatérésben nyersz menekvést; csöndességben és reménységben erősségetek lesz.« Akik az Úrnak szolgálnak, új erőre kapnak; szárnyra kelnek, mint a sasok. Futnak, de nem fáradnak ki; járnak-kelnek, de nem lankadnak el. Az Úr nyugodalmat ad nektek a félelmektől. Azt mondja az Úr: »Ne félj, mert veled vagyok. Ne csüggedj, mert én vagyok a te Istened. Megerősítelek; megsegítelek; igen, felkarol győzedelmes jobbom.«

131:2.7

Az Isten a mi Atyánk; az Úr a mi megváltónk. Az Isten teremtette az egyetemes seregeket, és ő tartja meg mindüket. Az igazságossága olyan, mint a hegyek fensége és az ítéleteinek bölcsessége mély, mint a tenger. Ő itat meg az örömei patakjából, és az ő fényében látjuk a világosságot. Jó dolog az Úrnak köszönetet mondani és a Fenségesnek dicsőítő éneket zengeni; reggel hirdetni szeretetét, éjszaka meg isteni hűségét. Az Isten országa örökkévaló ország, és uralma tart minden nemzedéken át. Az Úr az én pásztorom; nem szenvedek hiányt. Zöldellő réteken legeltet; a nyugalom vizéhez terel. Felüdíti lelkemet. Az igaz úton vezérel. Igen, ha a halál árnyékának völgyében járok is, nem félek a rossztól, hiszen az Isten velem van. Kegyelem és jóság követ bizton engem életemnek minden napján, s az Úr házában lakhatom örök időkön át.

131:2.8

Jahve az én üdvözülésem Istene; ezért az isteni névben bízok én. Teljes szívemmel bízom az Úrban; nem a magam értelmezésére támaszkodom. Minden dolgomban elismerem őt, és ő fogja mutatni nekem az utat. Hűséges az Úr; megtartja a szavát azoknál, akik őt szolgálják; az igaz ember a hite révén él. Ha nem jól megy a sorod, az azért van, mert bűn áll az ajtódban; az emberek learatják a beszántott rosszat és az elvetett bűnt. Ne bosszankodj a gonosztevők miatt. Ha gonoszságot fogadsz a szívedbe, akkor az Úr nem fog meghallgatni téged; ha bűnt követsz el az Isten ellen, akkor egyúttal a lelkednek teszel rosszat. Az Isten megméri az ember minden tettét, minden titkolt dolgával együtt, legyen az jó vagy rossz. Ahogy az ember a szívével gondolkodik, éppen olyan ő maga is.

131:2.9

Az Úr közel van mindenkihez, aki őszintén és igazul szólítja. A sírás tarthat egy éjszakán át, de reggel eljön az öröm. A boldog szív orvosságként tesz jót. Az Isten nem tart vissza semmilyen jót azoktól, akik egyenes úton járnak. Féld az Istent és tartsd meg az ő parancsolatait, mert ez az ember teljes kötelessége. Azt mondja tehát az Úr, aki megteremtette a mennyeket és megalkotta a földet: »Rajtam kívül nincs más Isten, igaz Isten és megmentő. Forduljatok hozzám, és megmenekültök, a földnek határai mind. Ha keresel engem, megtalálsz, ha teljes szívvel keresel.« A szelídek fogják uralni a földet és élvezni a béke teljességét. Aki gonoszságot vet, vészt arat; akik szelet vetnek, vihart aratnak.

131:2.10

»Gyertek, törvénykezzünk,« mondja az Úr, »ha bűneitek bíborvörösek, hófehérek lesznek. Ha vérszínűek, mint a karmazsin, olyanok lesznek, mint a gyapjú.« De nincs megbékülés a gonoszokkal; a saját bűneitek választják el tőletek a jó dolgokat. Az Isten az arcom felderítője és a lelkem öröme. Az örökkévaló Isten az én erőm; ő a mi lakóhelyünk, és alant vannak örökkévaló karjai. Közel az Úr a megtört szívűekhez; megment mindenkit, akinek gyermeki a szelleme. Nagy a szorongattatása az igaz embernek, de az Úr megszabadítja mindenektől. Kövesd az Úrhoz vezető utat—bízz benne—és minden jól végződik. Aki a Fenséges titkos helyén lakik, az a Mindenható oltalmában fog élni.

131:2.11

Szeresd a szomszédodat, mint magadat; ne gyűlölködj senkivel. Amit utálsz, ne tedd azt senkivel. Szeresd a testvéredet, mert azt mondja az Úr: » Szívből szeretni fogom a gyermekeimet.« Az igaz ember útja olyan, mint a ragyogó fény, mely a tökéletes napig egyre csak erősödik. A bölcsek úgy fognak ragyogni, mint a fénylő égbolt és akik igazságra tanítottak sokakat, tündökölnek örökkön-örökké, miként a csillagok. Hagyja el rossz útját a gonosz és lázadó gondolatait a bűnös. Azt mondja az Úr: »Térjen vissza ki-ki hozzám, és megkönyörülök rajtuk; bőséges az én megbocsátásom.«

131:2.12

Azt mondja az Isten, a menny és a föld teremtője: »Akik szeretik törvényemet, azoké a béke teljessége. A parancsolataim: teljes szívedből szeress engem; rajtam kívül senkit ne tekints Istennek; nevemet ne említsd hiába; gondolj a szombatra és szenteld meg; tiszteld apádat és anyádat; ne ölj; ne kövess el házasságtörést; ne lopj; ne tanúskodj hamisan; ne légy sóvár.«

131:2.13

Mindazoknak, akik mindenekfölött szeretik az Urat és a szomszédjukat, mint önmagukat, a mennyei Isten azt mondja: »Kiváltalak a sírból; megváltalak a halálból. Irgalmas leszek a gyermekeiddel, és igazságos. Hát nem azt mondtam-e a földi teremtményeimről, hogy ti az élő Isten fiai vagytok? Nem szerettelek-e benneteket örök szeretettel? Hát nem hívtalak-e benneteket, hogy legyetek olyanná, mint én és hogy lakozzatok velem örökké a Paradicsomban?«”


◄ 131:1
 
131:3 ►