A fény és élet e korszakában a világ egyre jobban kivirágzik a Bolygó Fejedelem atyai uralma alatt. Ekkorra a világok már egy nyelv, egy vallás és a szabályszerű szférák esetében egy emberfajta meglététől hajtva fejlődnek. E korszak azonban nem tökéletes. E világokon még mindig vannak jól felszerelt kórházak, a betegek ápolására szolgáló otthonok. Akkor is feladatot fog jelenteni a baleseti sérültek ellátása, valamint az öregséggel elkerülhetetlenül együtt járó betegségeknek és az aggkori elmeműködés zavarainak a kezelése. A betegségek ekkor még nem tűntek el teljesen, és a föld állatai feletti uralom sem teljes még; de az ilyen világok valóságos Paradicsomot alkotnak a Bolygóherceget megelőző korszakbeli ősember-korhoz képest. Az ilyen teremtésrészt ösztönösen úgy jellemeznétek—ha egy ilyen fejlődési szakaszban lévő bolygóra elutazhatnátok—mint földi mennyországot.
Az emberi kormányzat az anyagi ügyek vitelében továbbra is érvényesül ebben az aránylag gyors fejlődésű és viszonylag tökéletes korszakban. Az általam legutóbb meglátogatott világnak a fény és élet első szakaszában folytatott nyilvános tevékenységeinek költségeit a dézsmaszedés módszerével fedezték. Minden felnőtt munkás—és az összes életerős polgár dolgozott valamit—a jövedelmének vagy vagyongyarapodásának tíz százalékát be kellett, hogy fizesse a közkincstárba, s e javat a következőképpen osztották szét:
1. Három százalékot költöttek az igazság—a tudomány, a nevelés és a bölcselet—támogatására.
2. Három százalékot szántak a szépségnek—a játéknak, a társas kikapcsolódásnak és a művészetnek.
3. Három százalékot különítettek el a jó számára—a társadalmi szolgálatnak, az emberbarátságnak és a vallásnak.
4. Egy százalékot jelöltek ki biztosítási tartaléknak a balesetből, öregségből vagy egyéb megelőzhetetlen szerencsétlenségből eredő munkaképtelenség esetére.
E bolygó természeti erőforrásait úgy kezelik, mint társadalmi javakat, közösségi tulajdont.
E világon a legnagyobb kitüntetés, melyet egy polgár megkaphat, nem más, mint a „legfelsőbb szolgálat” rendje, mely az egyetlen, a morontia templomban osztott elismerés. Ezen elismerést azoknak adják, akik már régóta kiemelkedőt alkotnak az anyagfeletti felfedezés vagy a bolygói társadalmi szolgálat valamely területén.
A társadalmi és igazgatási beosztások többségét férfiak és nők együtt töltik be. A tanítói tevékenységet is jobbára közösen látják el; minden igazságszolgáltatási feladatot is hasonlóan társult párok teljesítenek.
E nagyszerű világokon a szülési időszak nem nyúlik nagyon hosszúra. Nem a legjobb dolog, ha túl nagy a korkülönbség az egyazon családba tartozó gyermekek között. Ha az életkoruk nem nagyon tér el, akkor a gyermekek sokkal jobban képesek támogatni egymást a fejlődésükben. E világokon remekül képezik őket olyan, versengést biztosító rendszerben, melynek lényege az igazság, a szépség és a jóság különböző területeken és szinteken való megismerésére irányuló lelkes törekvés. De egyet se féljetek, még az ilyen megdicsőült szférákon is bőségesen jelen van a rossz, a valós és a lehetőség szerinti rossz, mely az igazság és a tévedés, a jó és a rossz, a bűn és az igazságosság közötti választásra sarkall.
Mindazonáltal van egy bizonyos, elkerülhetetlen hátrány, mely a halandó léttel jár az ilyen fejlett evolúciós bolygókon. Amint egy végleges rendű világ túljut a fény és élet harmadik fejlődési szakaszán, minden felemelkedő arra rendeltetik, hogy a kisövezet elérése előtt valamilyen átmeneti feladatot kapjon valamely, az evolúciós fejlődésnek egy korábbi szakaszában járó bolygón.
Minden egyes korszak előrelépést hoz a bolygói fejlődés minden szakaszában. A fény első korszakában az igazság kinyilatkoztatása olyan mértékű volt, hogy magába foglalja a világegyetemek mindenségének működését, míg a második korszak Istenség-tanulmánya nem más, mint kísérlet a Teremtő Fiak, a Hétszeres Isten első szintje természetét, küldetését, segédkezését, társulásait, eredetét és beteljesülését leíró ezerarcú fogalom megismerésére.
Az Urantia méretének megfelelő bolygó, amint már biztosan megállapodott, mintegy száz alárendelt igazgatási központtal rendelkezik. Ezen alárendelt központokat a képzett intézőkből álló alábbi csoportok egyike irányítja:
1. Fiatal Anyagi Fiak és Leányok, akiket a csillagrendszeri központról hoznak abból a célból, hogy az uralkodó Ádám és Éva segédjeiként tevékenykedjenek.
2. A Bolygóherceg félig halandó kíséretének leszármazottai, akiket bizonyos világokon nemzettek ilyen és hasonló feladatokra.
3. Ádám és Éva közvetlen bolygói leszármazottai.
4. Anyagivá és emberivé vált köztes teremtmények.
5. Az Igazítóval eggyé kapcsolódási besorolást elért halandók, akik saját kérelmükre a világegyetemi vezetői tisztségben lévő Megszemélyesült Igazító rendelkezése alapján időlegesen felmentést kaptak az átmenet alól abból a célból, hogy továbbra is ellássanak bizonyos fontos igazgatási beosztást a bolygón.
6. A bolygó igazgatási szakirányú tanintézetéből kikerült különlegesen felkészített halandók, akik szintén megkapták a legfelsőbb szolgálat rendjét a morontia templomban.
7. Bizonyos, három megfelelő felkészültséggel rendelkező polgárból választás útján létrehozott bizottságok, mely személyeket néha Bolygó Fejedelem irányítása alatt álló polgárság választ meg annak megfelelően, hogy milyen különleges képességgel rendelkeznek valamely meghatározott feladat ellátására, mely feladat ellátása az adott bolygóövezetben elengedhetetlen.
Az Urantia nagy lemaradását a fény és élet magas bolygói rendeltetési céljának elérése terén a betegséggel, az elfajzással, a háborúval, a sokszínű fajjal és a több nyelvvel összefüggő nehézségek okozzák.
Egyetlen evolúciós világ sem remélheti, hogy a fényben való megállapodottság első szakaszánál tovább fejlődhet, amíg nem jutott el oda, hogy egy nyelve, egy vallása és egy bölcselete van. Egyetlen emberfajta léte megkönnyíti az ilyen mértékű fejlődést, de az Urantia sok népének esete még nem zárja ki a felsőbb szakaszok elérését.