A felemelkedő, a Szellemmel eggyé kapcsolódást megélt halandók nem Harmadik-Forrás személyiségek; részei az Atya személyiségkörének, azonban a Harmadik Forrás és Középpont előelme-szellemének egyedivé lényegült részével kapcsolódtak eggyé. A Szellemmel való ilyen eggyé kapcsolódásra sohasem kerül sor a természetes élet időtartama alatt; ilyesmi csakis a halandói újbóli felébredéskor megy végbe a morontia létben a lakóvilágokon. Az eggyé kapcsolódási tapasztalásban nincs átfedés; a saját akaratú teremtmény vagy a Szellemmel vagy a Fiúval vagy az Atyával kapcsolódik eggyé. Akik az Igazítóval vagy az Atyával éltek meg eggyé kapcsolódást, azok sohasem kapcsolódhatnak eggyé a Szellemmel vagy a Fiúval.
Az a tény, hogy az ilyen fajtájú halandó teremtmények nem pályázhatnak az Igazítóval való eggyé kapcsolódásra, nem akadályozza az Igazítókat abban, hogy a húsvér testben leélt élet időtartamára ne költözzenek beléjük. Az Igazítók az anyagi élet tartama alatt munkálkodnak az ilyen lények elméiben, de sohasem válnak örökre eggyé a tanítványlelkeikkel. Átmeneti ottlétük során az Igazítók hatékonyan építik fel a halandói természet ugyanazon szellemi ellendarabját—a lelket—mint amelyet az Igazítóval való egyesülésre pályázókban hoznak létre. Az Igazítók munkája egészen a halandói halál időpontjáig teljesen hasonló a ti fajaitokban való működésükhöz, de a halandói felbomlás során az Igazítók örökre búcsút vesznek ezektől a Szellemmel való eggyé kapcsolódásra pályázóktól, s közvetlenül a Diviningtonra, minden isteni Nevelő központjára távoznak, ahol a rendjük új feladatai várják őket.
Amikor az ilyen alvó továbbélők újból megszemélyesülnek a lakóvilágokon, akkor az eltávozott Igazító helyét az Isteni Segédkező szellemének egyede tölti be, aki az adott helyi világegyetem Végtelen Szellemének képviselője. E szellem-átadás teszi ezeket a túlélő teremtményeket a Szellemmel eggyé kapcsolódott halandókká. E lények elmében és szellemben minden tekintetben egyenrangúak veletek; és valóban a kortársaitok, osztoznak a lakó- és a morontia szférákon a ti rendetekbe tartozó, az eggyé kapcsolódásra pályázókkal és azokkal is, akik a Fiúval fognak eggyé kapcsolódást megélni.
Van azonban egy sajátosság, melyben a Szellemmel eggyé kapcsolódott halandók különböznek a felemelkedő testvéreiktől: az anyagi honvilágon szerzett emberi tapasztalás halandó emlékei túlélik a húsvér test halálát, mert a halandóban lakozó Igazító szert tett egy szellemi ellendarabra vagy szellemátiratra az emberi élet szellemi jelentőséggel bíró eseményeiről. Viszont a Szellemmel eggyé kapcsolódott halandók esetében nem létezik olyan működési rend, mely révén az emberi emlékek fennmaradnának. Az Igazító teljesen és érintetlen formában írja át az emlékezetet, de e szerzemények az eltávozó Igazítók tapasztalás útján elnyert tulajdonát képezik és a korábbi alászállásuk tárgyát képező teremtmények nem férhetnek hozzá, akik ezért úgy ébrednek fel a Nebadon morontia szféráinak feltámadási csarnokaiban, mintha újonnan teremtett lények lennének, olyan teremtmények, akikben nem tudatosul korábbi létezés.
A helyi világegyetem e gyermekei képesek újra visszaszerezni a korábbi emberi emlék-élményeik nagy részét azáltal, hogy azokat újra elmesélik nekik a társult szeráfok és kerubok, valamint azáltal, hogy átnézik az adatrögzítő angyalok által a halandó létpályáról gyűjtött feljegyzéseket. Ezt teljes bizonyossággal tehetik meg, mert a túlélő lélek, mely az anyagi és halandó életből tapasztalati úton származik, nem rendelkezik ugyan emlékekkel a halandói eseményekről, viszont rendelkezik egyfajta tapasztalásban gyökerező felismerési válasz-maradvánnyal a múltbeli tapasztalások ezen elfelejtett eseményeiről.
Amikor a Szellemmel eggyé kapcsolódást megélt halandó hall az elfelejtett múltbeli tapasztalásról, akkor e túlélő lelkében (azonosságában) azonnal egy tapasztalásban gyökerező felismerési válaszhatás jelenik meg, mely nyomban felruházza az elmondott eseményt a valóság érzelmi színével és a tények értelmi minőségével; és e kettős válaszhatás alkotja a halandói tapasztalás elfelejtett nézőpontjának helyreállítását, felismerését és érvényesítését.
Még az Igazítóval való eggyé kapcsolódás megélésének várományosai esetében is csak azok az emberi élmények válnak a túlélő halandó és a visszatérő Igazító közös tulajdonává, melyek szellemi értékkel bírnak és a halandó csak ezekre fog emlékezni nyomban a halandói túlélést követően. A szellemi jelentőséggel nem bíró események esetében még az Igazítóval eggyé kapcsolódottaknak is a túlélő lélekben megjelenő felismerés-válasz sajátosságára kell hagyatkozniuk. Bármely adott eseménynek lehet szellemi jelentése az egyik halandó számára, egy másikéra pedig esetleg nem lehet, ezért válik lehetővé az azonos bolygóról származó, kortárs felemelkedők által alkotott csoport számára, hogy az Igazítók által megőrzött eseményemlékeket összeadják és így helyreállítsanak bármely élményt, melyet együtt éltek át, és amely bármelyikük életében szellemi értékkel bírt.
Az emlék-helyreállítás ezen eljárásait elég jól ismerjük, nem értjük viszont a személyiség-felismerés módszerét. Az egykori közösséget alkotó személyiségek egymástól meglehetősen függetlenül válaszolnak az emlékezet működésére, jóllehet az emlék maga és annak helyreállítási eljárásai szükségesek ahhoz, hogy az ilyen kölcsönös személyiségi válasz a teljes felismeréssel párosuljon.
A Szellemmel eggyé kapcsolódott túlélő is képes sok részletet megtudni a húsvér testben töltött életről azáltal, hogy újra ellátogat a szülővilágára azt követően, hogy véget ér az a bolygói megítéltetés, melyben ő maga is élt. A Szellemmel eggyé kapcsolódást megélt gyermekek képesek élni azzal a lehetőséggel, hogy megvizsgálják az emberi létpályájukat, ugyanis általában a helyi világegyetemben teljesítendő szolgálatra osztották be őket. Ők nem osztoznak veletek a felsőbb és dicső beteljesülésben a Végleges Paradicsomi Testületében; kizárólag az Igazítóval eggyé kapcsolódott halandók vagy egyéb különlegesen befogadott felemelkedő lények emeltetnek fel azok rangjára, akikre az örökkévaló Istenség-kaland vár. A Szellemmel eggyé kapcsolódott halandók a helyi világegyetemek állandó létpolgárai; törekedhetnek a paradicsomi végső rendeltetés elérésére, azonban nem lehetnek biztosak benne. A Nebadonban az ő világegyetemi otthonuk a Szalvington körül keringő világok nyolcadik csoportja, egy olyan beteljesülés-menny, melynek jellegét és elhelyezkedését sok tekintetben jó közelítéssel ábrázolják az urantiai bolygói hagyományok.