A halandók jelentik az Isten fiainak nevezett lények láncában az utolsó láncszemet. Az Eredeti és Örökkévaló Fiú keze nyoma rajta van az egyre kevésbé isteni és egy inkább emberi megszemélyesülések egész során, mely sor vége egy olyan lény, aki sokban hasonlít rátok, s akit képesek vagytok látni, hallani és megérinteni. Akkor majd szellemileg fel fogjátok ismerni a nagy igazságot, melyet a hitetek megragadhat—az örökkévaló Istennel való atya-fiúi viszonyt.
Az Eredeti és Végtelen Szellem hasonlóképpen egyre kevésbé isteni és egyre inkább emberi rendek hosszú során keresztül kerül egyre közelebb a teremtésrészek küzdő teremtményeihez, és ennek során a végső kifejeződést az angyalokban éri el—melyekhez képest ti csak kevéssel vagytok alacsonyabb rendűnek teremtve—akik személyesen óvnak és kísérnek benneteket az idő halandói létpályáján való életutatokon.
Az Atya Isten nem kisebbíti magát, és nem is képes visszafogni magát ahhoz, hogy ilyen közeli személyes kapcsolatot alakítson ki a világegyetemek mindenségében létező, csaknem korlátlan számú felemelkedő teremtménnyel. De az Atya nincs megfosztva az ő alacsonyrendű teremtményeivel való személyes kapcsolattól; nem nélkülözitek az isteni jelenlétet. Jóllehet az Atya Isten nem lehet veletek közvetlen személyiség-megnyilatkozás révén, ő bennetek van és veletek van a bennetek lakozó Gondolatigazítók, az isteni Nevelők azonosságában. Az Atya, aki személyiségében és szellemében a legtávolabb áll tőletek, így kerül hozzátok a legközelebb a személyiségkörben és a szellemi érintkezésben azon belső közösségben, melyet az ő halandó fiainak és leányainak lelkeivel alakít ki.
A szellemmel való azonosulás alkotja a személyes túlélés titkát és határozza meg a szellemi felemelkedésbeli beteljesülést. A Gondolatigazítók az egyetlen szellemek, melyek olyan eggyé kapcsolódási képességgel rendelkeznek, hogy azonosulhatnak az emberrel a húsvér testben eltöltött élet során, ezért az idő és tér halandóit elsődlegesen az ezen isteni adományokhoz, a bennük lakozó Titkos Nevelőkhöz fűződő viszonyuknak megfelelően osztályozzuk. E besorolás a következő:
1. Olyan halandók, akikben átmenetileg vagy tapasztalatszerzési céllal tartózkodik Igazító.
2. Olyan halandók, akik az Igazítóval eggyé kapcsolódást meg nem élő fajtába tartoznak.
3. Olyan halandók, akik az Igazítóval való eggyé kapcsolódási képességgel rendelkeznek.
Első sorozat—olyan halandók, akikben átmenetileg vagy tapasztalatszerzési céllal tartózkodik Igazító. E sorozat esetében a kijelölések átmenetiek bármely fejlődő bolygó esetében, s ezt a második sorozatba tartozó világok kivételével minden lakott világ korai létszakaszaiban alkalmazzák.
Az első sorozatba tartozó halandók az emberiség törzsfejlődésének korai szakaszaiban lakoznak a tér világain és a legfejletlenebb emberi elmék tartoznak ide. Az ádámi idők előtti Urantiához hasonló számos világon az ősemberek felsőbb rendű és fejlettebb fajtái közül sokan tesznek szert túlélésképességre, azonban az Igazítóval való eggyé kapcsolódás nem sikerül nekik. Korszakokon keresztül, mielőtt az ember elérné a felsőbb szellemi saját akarat szintjét, az Igazítók e küzdelmes létet élő teremtmények elméiben lakoznak az ember húsvér testben eltöltött rövid élete alatt, és amikor az ilyen saját akaratú teremtményekbe Igazító költözik, akkor az őrangyalok csoportja kezd el működni. Az első sorozatba tartozó halandóknak ugyan nincsenek személyes oltalmazóik, vannak azonban csoportfelügyelőik.
Egy tapasztalatszerző Igazító a fejletlen emberi lénnyel marad annak a húsvér testben eltöltött egész élettartama alatt. Az Igazítók nagyban hozzájárulnak az ősemberek fejlődéséhez, azonban nem képesek örök egyesülésre a halandókkal. Az Igazítók ezen átmeneti segédkezése két dolgot eredményez: Először is értékes és tényleges tapasztalatot szereznek az evolúciós értelem természetéről és működéséről, olyan tapasztalatot, mely felbecsülhetetlen értékű lesz a felsőbb fejlettségi szintet elért lényekkel való későbbi kapcsolatuk során más világokon. Másodszor pedig az Igazítók átmeneti ottléte nagyban hozzájárul a halandói társuk felkészítéséhez a Szellemmel való későbbi eggyé kapcsolódásra. E fajtából minden Isten-kereső lélek a helyi világegyetemi Anyaszellem általi szellemi befogadáson keresztül nyer örök életet, s így a helyi világegyetemi rendszer felemelkedő halandójává válik. Az Ádám előtti idők Urantiájáról sokan jutottak el így a Satania lakóvilágaira.
Az Istenek, akik elrendelték, hogy a halandó embernek az evolúciós megpróbáltatások és gyötrelmek hosszú korszakain keresztül kell eljutnia a szellemi értelem felsőbb szintjeire, figyelembe veszik az ő helyzetét és igényeit a felemelkedés minden szakaszában; és ők mindig istenien pártatlanok és igazságosak, sőt még megkapóan irgalmasak is a fejlődő fajok első korszakaiban élő küzdő halandók végső megítélésekor.
Második sorozat—olyan halandók, akik az Igazítóval eggyé kapcsolódást meg nem élő fajtába tartoznak. Ezek olyan különleges emberi lény fajták, akik nem képesek örökkévaló eggyé kapcsolódásra a bennük lakozó Igazítóval. Az egy-, két- és három-agyszelvénnyel rendelkező fajok különbségeinek nincs szerepe az Igazítóval való eggyé kapcsolódásban; minden ilyen halandó hasonló, de ezek az Igazítóval eggyé nem kapcsolódó fajták egy teljesen más és komolyabb mértékben módosított saját akaratú teremtményrend. A nemlégzők közül sokan tartoznak e sorozatba, és számos egyéb csoport is van, melyek rendszerint nem kapcsolódnak eggyé az Igazítóval.
Az első sorozathoz hasonlóan e csoport minden egyes tagja egyetlen Igazító segédkezését élvezi a húsvér testben töltött élet időtartama alatt. Az átmeneti élet során ezek az Igazítók minden olyasmit megtesznek az átmeneti otthonokul szolgáló társukért, amit az eggyé kapcsolódási képességgel rendelkező halandók lakta más világokon is megtesznek. A második sorozatba tartozó halandókba gyakran tiszta Igazítók költöznek, azonban a felsőbb emberi fajták gyakran a kiváló és tapasztalt Nevelőkkel kerülnek kapcsolatba.
Az állati eredetű teremtmények fejlesztési tervében e lények ugyanúgy az Istenfiak elhivatott szolgálatát élvezik, mint amilyenben az Urantia-fajtájú halandók is részesülnek. Az eggyé nem kapcsolódási bolygókon az Igazítókkal való szeráfi együttműködés éppoly teljes, mint az eggyé kapcsolódási képességgel rendelkező világokon; a beteljesülés-őrangyalok úgy segédkeznek az ilyen szférákon, mint ahogy az Urantián és hasonlóképpen működnek a halandó továbbélés idején, amikor is a továbbélő lélek a Szellemmel él meg eggyé kapcsolódást.
E módosított halandói fajtákkal való közléscsere nem fog gondot okozni a velük való találkozásotok során a lakóvilágokon. Ők ott ugyanazt a csillagrendszeri nyelvet beszélik, bár más eljárással. E lények szellemi és személyes megnyilvánulásukat tekintve azonosak a ti teremtményélet-rendetekkel, csupán bizonyos fizikai jegyekben és abban a tényben különböznek, hogy nem élnek meg eggyé kapcsolódást a Gondolatigazítókkal.
Hogy miért éppen e teremtményfajta nem képes soha az Egyetemes Atya Igazítóival eggyé kapcsolódni, azt nem tudom megmondani. Némelyikünk hajlik arra a feltételezésre, hogy az élethordozók a szokatlan bolygói környezetben is fennmaradni képes lények kialakítására irányuló erőfeszítéseik során szembesülnek annak szükségességével, hogy olyan mélyreható változtatásokat hajtsanak végre az értelmes saját akaratú teremtmények világegyetemi tervében, hogy ennek következtében a teremtmény a természeténél fogva képtelen lesz az Igazítóval való állandósult eggyé kapcsolódásra. Gyakran feltesszük a kérdést: vajon ez a felemelkedési tervnek szándékosan így rendelt része vagy sem? A választ azonban még nem találtuk meg.
Harmadik sorozat—olyan halandók, akik az Igazítóval való eggyé kapcsolódási képességgel rendelkeznek. Az Atyával eggyé kapcsolódást megélt minden halandó állati eredetű, éppen úgy, mint az urantiai emberfajták. E halandók között vannak egy-agyszelvényű, két-agyszelvényű és három-agyszelvényű, az Igazítóval való eggyé kapcsolódási képességgel rendelkező fajták. Az urantiaiak a középső vagy két-agyszelvényű fajtába tartoznak, sok tekintetben emberi szempontból fejlettebbek az egy-agyszelvényű csoportnál, viszont a három-agyszelvényűek rendjével összehasonlítva határozottan korlátozottabbak. A fizikai aggyal való felruházottság három fajtája nincs hatással az Igazító-adományra, a szeráfi szolgálatra vagy a szellem-segédkezés bármely egyéb szakaszára. A három agyféleség közötti értelmi és szellemi különbség az elmével való felruházottságban és a szellemi fejlődésképességben egyébként igen hasonló egyedekre jellemző, mely különbség nagyobb az ideigvaló életben és csökken, amint az egyed a lakóvilágokon sorra áthalad. A csillagrendszeri központtól kezdve a három fajta fejlődése azonos, és a paradicsomi beteljesülésük is egyforma.
A számba nem vett sorozatok. E beszámolók nem terjedhetnek ki az evolúciós világokon fellelhető összes lenyűgöző válfajra. Már tudjátok, hogy minden tizedik világ tizedes vagy kísérleti világ, de nem ismeritek az evolúciós szférák elrendeződését meghatározó változókat. Túl sok a különbség, semhogy az élő teremtmények kinyilvánított rendjei esetében áttekintsük, mint ahogy az egyazon csoportba tartozó bolygók közötti különbségek esetében sem tehetjük, de ez az ismertetés világossá teszi a felemelkedési létpályával összefüggő lényeges eltéréseket. Márpedig a felemelkedési létpálya a legfontosabb tényező az idő és tér halandóinak bármely szempontú vizsgálatakor.
Ami a halandói túlélési esélyeket illeti, egyet végérvényesen tisztáznunk kell: a halandói létezés bármely lehetséges szakaszába tartozó összes lélek teljesíteni fogja a túlélést, feltéve, hogy hajlandóságot mutatnak a bennük lakozó Igazítóval való együttműködésre és vágyat mutatnak Isten megtalálására és az isteni tökéletesség elérésére, még ha e vágyak csak a nyiladozását jelentik is azon fény kezdetleges felismerésének, mely „igaz fény a világra jött minden embert beragyog”.