A szeráfi központon való ottlétük második ezer éve leteltével a szeráfokat vezető kijelölése mellett tizenkettes csoportokba szervezik (12 pár, 24 szeráf), és tizenkét ilyen csoport alkot egy századot (144 pár, 288 szeráf), melyet egy vezér irányít. Tizenkét század egy parancsnok alatt alkot egy zászlóaljat (1728 pár vagy 3456 szeráf), és tizenkét zászlóalj egy igazgató vezetése alatt kitesz egy szeráfi egységet (20.736 pár vagy 41.472 egyed), míg tizenkét egység egy felügyelő irányítása alatt alkot egy 248.832 párból vagy 497.664 egyedből álló hadosztályt. Jézus egy ilyen csoportra utalt azon az estén a Getszemáni kertben, amikor azt mondta: „Akár most is megkérhetném Atyámat, és ő nyomban több mint tizenkét angyalhadosztályt adna nekem.”
Tizenkét angyalhadosztály alkotja a 2.985.984 párból vagy 5.971.968 egyedből álló hadtestet, és tizenkét hadtest (35.831.808 pár vagy 71.663.616 egyed) teszi ki a legnagyobb működő szeráfszervezetet, az angyalsereget. A szeráfhadtestet egy főangyal vagy egyéb, mellérendelt besorolású személyiség vezeti, míg az angyalseregeket a Ragyogó Estcsillagok vagy Gábriel egyéb, közvetlen helyettesei irányítják. Gábriel pedig az „ég minden seregeinek főparancsnoka”, a Nebadon Egyeduralkodójának, „a seregek Úristenének” a főigazgatója.
Bár a szeráfok és minden más helyi világegyetemi rend is Mihály urantiai alászállása óta a Végtelen Szellem szalvingtoni megszemélyesülésének közvetlen felügyelete alatt szolgál, azért ők mindannyian a Tökéletes Fiú fennhatósága alá tartoznak. Amikor Mihály húsvér testben megszületett az Urantián, még akkor is az szerepelt az egész Nebadonnak szóló felsőbb-világegyetemi híradásokban, hogy „és minden angyal őt imádja”. Mindenféle rangú angyal az ő fennhatósága alá tartozik; részei annak a csoportnak, melyet úgy jelölnek, mint „az ő fenséges angyalai”.