A rangidős Főépítész felügyeletet gyakorol a hét Végleges Testület felett, melyek a következők:
1. A Halandói Véglegesrendűek Testülete.
2. A Paradicsomi Véglegesrendűek Testülete.
3. A Háromságot elért Véglegesrendűek Testülete.
4. A Háromságot elért Együttes Véglegesrendűek Testülete.
5. A Havonai Véglegesrendűek Testülete.
6. A Tapasztalás-meghaladó Véglegesrendűek Testülete.
7. A Beteljesülés Ki-nem-nyilatkoztatott Fiainak Testülete.
E beteljesülés-testületek mindegyikének van egy elnöklő feje, és heten alkotják a Paradicsomi Beteljesülés Legfelsőbb Tanácsát; és a jelen világegyetemi korszakban Grandfanda a vezetője a végleges beteljesülés gyermekeinek világegyetemi feladatait megszabó legfelsőbb testületnek.
E hét végleges rendű testület összeállása jelzi azon megnyilvánulási lehetőségek, személyiségek, elmék, abszonitok és tapasztalásban kibontakozó ténylegességek valóság-mozgósítását, melyek valószínűleg túlmutatnak még a Legfelsőbb Lény jövőbeli világmindenségi szerepkörein is. E hét végleges rendű testület feltehetőleg a Végleges Háromság ama jelenlegi tevékenységét jelzi, mely a véges és az abszonit térerőinek az összegyűjtésére irányul abból a célból, hogy felkészüljön a külső tér világegyetemeiben végbemenő felfoghatatlan eseményekre. Ilyen mozgósításra csaknem az örökkévalóság óta eddig még sohasem került sor, amikor is a paradicsomi Háromság hasonlóképpen mozgósította a Paradicsom és a Havona akkor már létező személyiségeit és megbízta őket az idő és tér megtervezett hét felsőbb-világegyetemének igazgatói és vezetői feladataival. A hét végleges rendű testület jelenti a nagy világegyetem isteniségi válaszát a jövő-örökkévalósági tevékenységeket mutató külső világegyetemekben meglévő kialakulatlan megnyilvánulási lehetőségek majdani igényeire.
Bátorkodunk előrevetíteni a lakott világok alkotta eljövendő és nagyobb külső világegyetemeket, a nagyszerű és különleges lények új rendjei által benépesített új szférákat, a véglegességében fenséges anyagi világegyetemet, egy olyan hatalmas teremtésrészt, melyből pusztán egyetlen fontos részlet hiányzik—a felemelkedői létezés világegyetemi életében megszerzett tényleges véges tapasztalás jelenléte. Egy ilyen világegyetem rettentő sok tapasztalási jellegű hátránnyal fog létrejönni: nem lesz lehetősége részt venni a Mindenható Legfelsőbb evolúciójában. E külső világegyetemek mind élvezni fogják a Legfelsőbb Lény páratlan segédkezését és fenséges felügyeletét, de éppen az ő tevékeny jelenlétének ténye az, ami eleve kizárja részvételüket a Legfelsőbb Istenség ténylegessé alakításában.
A jelen világegyetemi korszakban a nagy világegyetem fejlődő személyiségei sok nehézségtől szenvednek a Legfelsőbb Isten fennhatóságának tökéletlen megjelenése következtében, de mi mindannyian osztozunk az ő kifejlődésének különleges tapasztalásában. Mi őbenne fejlődünk és ő mibennünk fejlődik. Valamikor az örökkévaló jövőben a Legfelsőbb Istenség evolúciója már a világegyetemi történelem kész tényévé lesz, és e csodálatos tapasztalásban való részvétel lehetősége ekkorra már hiányozni fog a mindenségrendi cselekvés színpadáról.
De közülünk azok, akik a világegyetem ifjúkorában megszerezték e különleges tapasztalást, a jövő teljes örökkévalósága alatt meg fogják őrizni azt. Sokan közülünk úgy gondolják, hogy ez lehet a Végleges Testület felemelkedő és tökéletessé lett halandóiból fokozatosan összegyűlő tartalékos állomány küldetése, mely küldetést a másik hat most feltöltődő testülettel együtt fogják végrehajtani, együtt fogják segíteni e külső világegyetemeket az erőfeszítéseikben, hogy ellensúlyozzák az abból fakadó tapasztalásbeli fogyatékosságaikat, hogy nem vettek részt a Legfelsőbb Lény téridő evolúciójában.
E fogyatékosságok elkerülhetetlenül fennállnak a világegyetemi létezés minden szintjén. A jelen világegyetemi korszakban mi, a szellemi létezés felsőbb szintjein állók leereszkedünk az evolúciós világegyetemek segítése céljából és azért, hogy segédkezzünk a felemelkedő halandóknak, s így próbáljuk kárpótolni őket a felsőbb szellemi tapasztalás valóságaiban fennálló fogyatékosságaikért.
De annak ellenére, hogy valójában semmit sem tudunk a Világmindenség Építészeinek a külső teremtésrészekre vonatkozó terveiről, azért három dologban biztosak vagyunk:
1. Egy hatalmas és új világegyetem-rendszer fokozatos szerveződése zajlik a külső tér területein. Fizikai teremtésrészek új rendjei, világegyetemektől hemzsegő roppant nagy és mérhetetlen körök vannak a benépesített és szervezett teremtésrészek jelenlegi határain messze túl, melyek éppenséggel a távcsöveitekkel is láthatók. E külső teremtésrészek jelenleg teljesen fizikai jellegűek; nyilvánvalóan lakatlanok és úgy tűnik, hogy a teremtményi igazgatástól is mentesek.
2. Korszakok hosszú során folytatódik az idő és tér tökéletessé lett és felemelkedő lényeinek megmagyarázhatatlan és teljesen rejtélyes paradicsomi mozgósítása, melyre a hat másik végleges rendű testülettel együtt kerül sor.
3. E folyamatokkal egyidejűleg az Istenség Legfelsőbb Személye az óriási teremtésösszességek mindenható uraként nyer hatalmat.
Amint e hármas fejlődést szemléljük, mely magába foglal teremtményeket, világegyetemeket és magába foglalja az Istenséget, vajon érhet-e bennünket bírálat azért, mert azzal számolunk, hogy valami új és eddig még ki nem nyilatkoztatott dolog közelít a végkifejlethez a világmindenségben? Vajon nem természetes dolog-e, hogy a fizikai világegyetemeknek az eddig ismeretlen léptékű korszakos mozgósítását és szervezését, valamint a Legfelsőbb Lény személyiségének megszületését kapcsolatba hozzuk az idő halandóinak az isteni tökéletességre való felhozatalának rendkívüli tervével és azzal, hogy ezt követően a Paradicsomon felvétetnek a Végleges Testületbe—ahol olyan feladatot kapnak és olyan beteljesülés vár rájuk, melyet világegyetemi rejtély fed? Az egész Uversza egyre inkább hisz abban, hogy a gyülekező Végleges Testületek a külső tér világegyetemeiben való szolgálatra rendeltettek, ahol már most is képesek vagyunk azonosítani legalább hetvenezer anyaghalmaz sűrűsödési folyamatát, melyek mindegyike nagyobb, mint a jelenlegi felsőbb-világegyetemek bármelyike.
Az evolúciós halandók a tér világain megszületnek, átkelnek a morontia világokon, felemelkednek a szellem-világegyetemekbe, beutazzák a Havona-szférákat, megtalálják Istent, elérik a Paradicsomot és felvétetnek az elsődleges Végleges Testületbe, s ott várakoznak a következő világegyetemi szolgálati beosztásra. Van hat további gyülekező végleges testület is, de Grandfanda, az első halandó felemelkedő lény az összes végleges rendű lény rendjének paradicsomi főnökeként elnököl. Ahogy e magasztos látványt szemléljük, mindannyian elragadtatva csak azt mondhatjuk: Mily dicsőséges beteljesülése ez az idő állati eredetű gyermekeinek, a tér anyagi fiainak!
[Ennek az írásnak az összeállítását egy Isteni Tanácsos és Egy Ismeretlen Nevű és Származású együttesen hitelesítette, akik az ilyen minőségben való működésre az uverszai Nappalok Elődeitől kaptak felhatalmazást.]
* * * * *
Az Istenség természetét, a Paradicsom valóságát, a központi világegyetem és a felsőbb-világegyetemek szerveződését és tevékenységét, a nagy világegyetem személyiségeit és az evolúciós halandók felsőbb beteljesülését bemutató harmincegy írást egy olyan, huszonnégy orvontoni intézőből álló főbizottság hitelesítette, fogalmazta és angol nyelven szövegezte, mely az uverszai Nappalok Elődei által adott azon utasításnak megfelelően működött, miszerint mindezt a nebadoni Norlatiadekben, a Satania csillagrendszer 606-os világán, az Urantián Kr.u. 1934-ben kell elvégeznünk.
Magyar fordítás © Urantia Alapítvány. A kiadó engedélyével.