Némiképp nehéz dolog megfelelő képet festeni a halandók bolygói sorozatairól, mert oly keveset tudtok ezekről, és mert oly nagyok az eltérések. A halandó teremtményeket azonban számos nézőpontból lehet tanulmányozni, melyek közé tartoznak az alábbiak is:
1. A bolygói környezethez való alkalmazkodás.
2. Agyszelvény-fajta sorozatok.
3. Szellem-befogadási sorozatok.
4. Bolygói-halandói korszakok.
5. Teremtmény-rokonsági sorozatok.
6. Igazítói eggyé kapcsolódási sorozatok.
7. A föld elhagyásának eljárásai.
A hét felsőbb-világegyetem lakott szférái olyan halandókkal vannak benépesítve, akik egyszerre besorolhatók az evolúciós teremtményi élet hét általános osztálya közül egybe vagy akár többe is. De még ezek az általános osztályok sem fedik le az olyan lényeket, mint a midszonit lények, és az értelmes élet bizonyos egyéb formáit sem. A lakott világok, ahogy azokat e beszámolókban ismertetjük, evolúciós halandó teremtményekkel vannak benépesítve, de vannak más életformák is.
1. A bolygói környezethez való alkalmazkodás. A lakott világoknak három általános csoportja van abból a szempontból, hogy a teremtményi élet miként alkalmazkodik a bolygói környezethez: a szokványos alkalmazkodású csoport, a végletes alkalmazkodású csoport és a kísérleti csoport.
A bolygói körülményekhez való szokványos alkalmazkodás a fentiekben ismertetett általános fizikai mintákat követi. A nemlégzők világai a végletes vagy szélsőséges alkalmazkodáshoz sorolhatók, de még más fajták is tartoznak e csoportba. A kísérleti világok rendszerint eszményi feltételeket biztosítanak a jellemző életformáknak, és e tizedes bolygókon az élethordozók megkísérelnek jótékony változtatásokat végrehajtani a szabványos élet-formaterveken. Lévén, hogy a ti világotok is kísérleti világ, szembetűnően különbözik a sataniabeli testvérszféráitól; az Urantián számos, máshol meg nem található életforma jelent meg; és hasonlóan, számos általánosan elterjedt faj hiányzik a bolygótokról.
A Nebadon világegyetemben minden életmódosítási világ sort alkot, és együtt a világegyetemi ügyeknek egy olyan különleges területét jelentik, melyre kijelölt intézők ügyelnek; és mindeme kísérleti világokat rendszeresen ellenőrzi a világegyetemi igazgatók egy testülete, melynek vezetője a Sataniában Tabamantia néven ismert, végleges rendű, érdemes személyiség.
2. Agyszelvény-fajta sorozatok. A halandók testileg egységes volta egyedül az agy és az idegrendszer esetében mutatkozik meg; mindazonáltal az agyi rendszereknek három alapvető szerveződése létezik: az egy-, a két- és a három-agyszelvényű fajták. Az urantiaiak a két-agyszelvényű fajtába tartoznak, s így némiképp nagyobb képzelőerővel, kalandvággyal és bölcselői hajlammal rendelkeznek, mint az egy-agyszelvényű halandók, viszont valamivel kevésbé szellemiek, erkölcsösek és istenimádók, mint a három-agyszelvényű rendek. Ezek az agyi különbségek még az előemberi állati létezésre is jellemzők.
Az urantiai agykéreg két agyféltekéjű fajtája alapján, a lényegi hasonlatosságot felhasználva, elképzelhetitek az egy-agyszelvényű fajtát. A három-agyszelvényű rendek harmadik agyáról úgy alkothattok képet a legjobban, mint az alsó vagy csökevényes agyformátok kifejlődéséről, mely addig a pontig fejlődött, hogy már főleg a fizikai tevékenységek szabályozását végzi, s így a két felsőbb agy szabadon foglalkozhat nemesebb dolgokkal: az egyik az értelmi szerepköröket látja el, a másik pedig a Gondolatigazító szellemi-másoló tevékenységeit szolgálja.
Jóllehet az egy-agyszelvényű fajták földi teljesítménye némileg korlátozott a két-agyszelvényű rendekéhez képest, a három-agyszelvényű csoportok idősebb bolygóin olyan polgárosodott társadalmak léteznek, melyek látványa megdöbbentené az urantiaiakat, és amelyek az összehasonlításban megszégyenítenék a tieiteket. A gépi fejlődésben és az anyagi polgárosodott társadalomban, s még az értelmi fejlődés terén is, a két-agyszelvényű halandó világok képesek a három-agyszelvényű szférákkal egyenlő szintre eljutni. Viszont az elme felsőbb szintű szabályozása, valamint az értelmi és a szellemi közötti átjárás kifejlesztése terén ti némiképp alacsonyabb rendűek vagytok.
Bármely világ vagy világcsoport esetében az értelmi fejlődést vagy a szellemi teljesítményeket illetően minden ilyen összehasonlító becslés készítésénél illik figyelembe venni a bolygó korát is; sok, nagyon sok múlik a koron, az élőlénytani nemesítők segítségén, és az isteni Fiak különféle rendjeinek későbbi küldetésein.
Bár a három-agyszelvényű népek valamivel magasabb szintű bolygói evolúcióra képesek, mint az egy- vagy a két-agyszelvényű rendek, azért mindnek ugyanolyan élet-sejtanyaga van, és igen hasonlóan végzi a bolygói tevékenységeit, sok tekintetben úgy, ahogy az emberi lények az Urantián. E háromfajta halandó szerte a helyi csillagrendszer világain előfordul. A bolygói körülményeknek az esetek többségében igen kevés közük van az élethordozók ama döntéseihez, ahogy e változatos halandói rendeket a különböző világokra tervezik; a tervezés és a kivitelezés az élethordozók előjoga.
E három rend egymás mellett áll a felemelkedési létpályán. Mindegyiknek ugyanazt az értelmi felemelkedési sort kell bejárnia, és mindegyiknek ugyanazt a szellemi fejlődési vizsgát kell letennie. E különböző világok csillagrendszeri igazgatása és csillagvilági felügyelete egyaránt mentes a hátrányos megkülönböztetéstől; még a Bolygóhercegek rendszerei is egyformák.
3. Szellem-befogadási sorozatok. Az elme-formatervek a szellemi ügyekkel való kapcsolatuk szerint háromféle csoportba sorolhatók. Ez az osztályozás nem az egy-, két- és három-agyszelvényű halandókra vonatkozik; ez elsődlegesen a mirigyek vegyi működésével van összefüggésben, közelebbről is bizonyos, az agyalapi mirigyekkel összevethető mirigyszerveződésekkel. Némely világon az emberfajtáknak csak egy mirigye van, más világokon élőknek kettő, mint az urantiaiaknak is, míg megint más szférákon az emberfajták három ilyen különleges miriggyel rendelkeznek. Ezek az eltérő vegyi adottságok jelentősen befolyásolják a természetes képzelőerőt és a szellemi felfogóképességet.
A szellem-befogadási sorozatok közül hatvanöt százalék tartozik a második csoportba, mint ahogy az urantiai emberfajták is. Tizenkét százalék az első fajta aránya, mely eredendően kevesebb felfogóképességet jelent, míg a huszonhárom százalékot kitevők inkább hajlanak a szellemi dolgok felé a földi élet során. De ezek a különbségek a természetes halál után nem maradnak meg; mindeme faji eltérések kizárólag a húsvér testben élt élethez tartoznak.
4. Bolygói-halandói korszakok. Ez az osztályozás a megítéltetési időszakokon alapul, amennyiben azok az ember földi helyzetét és a mennyei segédkezés befogadását érintik.
Az életet az élethordozók indítják meg, akik figyelemmel kísérik annak fejlődését mindaddig, amíg evolúciós úton meg nem jelenik a halandó ember. Mielőtt az élethordozók elhagynák a bolygót, a terület urául annak rendje és módja szerint Bolygóherceget állítanak. Ezzel az uralkodóval együtt érkezik meg az alárendelt segédek és egyéb segédkezők teljes testülete, és az élők és a holtak első megítéltetésére is az ő érkezésével egyidejűleg kerül sor.
Az emberi csoportok kiemelkedésével a Bolygóherceg nekilát az emberi polgárosodott társadalom útnak indításához és az emberi társadalom összefogásához. Az összezavart világotok állapota nem jellemző a Bolygóhercegek uralkodásának kezdetére, ugyanis az urantiai igazgatás felállítását követően nem sokkal került sor arra, hogy a Bolygóhercegetek, Kaligasztia sorsközösséget vállalt a Csillagrendszer Fejedelem, Lucifer lázadásával. Bolygótok azóta is viharos időket él.
Egy szokványos evolúciós világon a faji fejlődés a Bolygóherceg rendszerének ideje alatt éri el a maga természetes élőlénytani tetőpontját, és röviddel ezután a Csillagrendszer Fejedelem elküld a bolygóra egy Anyagi Fiút és Leányt. Ezek a behozott lények élőlénytani nemesítői szolgálatot látnak el; vétségük az Urantián tovább bonyolította a bolygó történetének menetét.
Amikor egy emberi faj értelmi és etikai fejlődése eléri az evolúciós fejlődés határait, akkor jön el ítélőhatósági küldetése keretében egy paradicsomi Avonal Fiú; és később, amikor az ilyen világ szellemi állapota megközelíti a természetes teljesítőképessége határait, akkor látogat el a bolygóra egy paradicsomi alászálló Fiú. Az alászálló Fiú fő küldetése a bolygói rend megteremtése, az Igazság Szellemének a bolygói működésre elküldése, mellyel megteremti a lehetőséget a Gondolatigazítók általános eljövetelére.
E téren az Urantia megint csak más: a ti világotokon sohasem került sor ítélőhatósági küldetésre, és az alászálló Fiútok sem az Avonal-rendbe tartozott; bolygótok abban a különleges megtiszteltetésben részesült, hogy az Egyeduralkodó Fiú, a nebadoni Mihály halandói szülőbolygója lehetett.
Az isteni fiúi besorolású rendek sorozatos segédkezéseinek eredményeként a lakott világok és azok fejlődő fajai elindulnak a bolygói evolúció csúcsának meghódítására. Az ilyen világok ekkor válnak éretté az utolsó küldetésre, a Háromsági Tanító Fiak érkezésére. A Tanító Fiak kora jelenti az előszobát az utolsó bolygókorszakhoz—az evolúciós eszménykorhoz—a fény és élet korszakához.
Az emberi lények ezen osztályozásának a következő írásban szentelünk külön figyelmet.
5. Teremtmény-rokonsági sorozatok. A bolygókat nemcsak alá- és fölérendeltségen alapulóan szervezik csillagrendszerekbe, csillagvilágokba, és így tovább, hanem a világegyetemi igazgatásban a mellérendelő csoportosítás is jelen van a fajta, a sorozat és más viszonyok alapján. A világegyetemnek ez a keresztirányú igazgatása inkább ama hasonló természetű tevékenységek összehangolásával függ össze, melyeket a különböző szférákon egymástól függetlenül vittek véghez. A világegyetemi teremtmények e rokon osztályait rendszeresen ellenőrzik bizonyos, változatos összetételű testületek, melyek magas rangú személyiségekből állnak és amelyeket sokat tapasztalt, végleges rendű lények vezetnek.
E rokonsági tényezők minden szinten megnyilvánulnak, mert léteznek rokon sorozatok a nem-emberi személyiségek között éppúgy, mint a halandó teremtmények között—még az emberi és az emberfeletti rendek között is. Az értelmes lények az alá- és fölérendeltségen alapulóan tizenkét nagyobb csoportba sorolhatók, melyek hét-hét nagyegységből állnak. Az élőlények különleges kapcsolatban álló csoportjainak összehangolását valószínűleg a Legfelsőbb Lény valamilyen nem teljesen ismert eljárása biztosítja.
6. Igazítói eggyé kapcsolódási sorozatok. A halandók eggyé kapcsolódási tapasztalást megelőző állapota szerinti szellemi osztályozást vagy csoportosítást teljes mértékben a bennük lakozó Titkos Nevelő személyiségi rendjéhez fűződő viszony határozza meg. A Nebadon lakott világainak csaknem kilencven százalékát az Igazítóval való eggyé kapcsolódás képességével rendelkező halandók népesítik be, szemben a közeli világegyetemmel, ahol alig több mint a bolygók fele ad otthont olyan lényeknek, akik az örökkévaló eggyé kapcsolódásra pályázó, Igazító-segítette lények.
7. A föld elhagyásának eljárásai. Alapvetően csak egy módja van az egyedi emberi élet megindításának a lakott világokon, és ez a teremtménynemzésen és a természetes születésen keresztül valósul meg; azonban számos olyan eljárás létezik, amely révén az ember kimenekülhet a földi besorolásából és bejuthat a paradicsomi felemelkedők befelé tartó áramába.