Az angyaloknak nincs anyagi testük, mégis azonosítható, félreismerhetetlen lények; természetük és eredetük szerint szellemiek. Bár a halandók számára láthatatlanok, átalakítók és átvivők segítsége nélkül érzékelnek benneteket a húsvér testben; értelmi úton képesek felfogni a halandói életmódot, és osztoznak az ember minden nem-érzékszervi érzelmében és érzésében. Értékelik és igencsak élvezik a zene, a művészet és az igazi szellemesség terén tett erőfeszítéseiteket. Teljes mértékben ismerik a lelkiismereti küzdelmeiteket és a szellemi nehézségeiteket. Szeretik az emberi lényeket, és csak jó származhat abból, ha megpróbáljátok megérteni és megszeretni őket.
Bár a szeráfok igen ragaszkodó és rokonszenves lények, azért ők mégsem ivaros-késztetésű teremtmények. Sok tekintetben olyanok, mint amilyenek ti is lesztek a lakóvilágokon, ahol nem fogtok „megnősülni vagy férjhez menni, de úgy lesztek, mint a menny angyalai”. Mert senki, aki „érdemesnek találtatik a lakóvilágok elérésére, nem fog megnősülni vagy férjhez menni; ők többé már nem is halnak meg, mert már egyenlővé lettek az angyalokkal”. Mindazonáltal az ivaros teremtmények viszonylatában szokásunk, hogy az Atyával és a Fiúval közelebbi rokonságban álló lényekről úgy beszéljünk, mint az Isten fiairól, a Szellem gyermekeit pedig úgy emlegessük, mint az Isten leányait. Ezért az ivaros teremtmények lakta bolygókon általában nőnemű névmást használunk az angyalok esetében.
A szeráfokat úgy teremtik, hogy képesek legyenek a szellemi és a szigorú értelemben vett anyagi síkon való működésre is. A segédkezésük számára kevés nem elérhető morontia- vagy szellemtevékenység van. Bár a személyi besorolásuk szerint az angyalok nem esnek nagyon távol az emberi lényektől, a szeráfok bizonyos működési képességeikben messze az emberek felett állnak. Sok olyasmire képesek, ami jóval meghaladja az emberi felfogóképességet. Például: Megtudhattátok, hogy „még a fejetek hajszálai is mind számon vannak tartva”, és valóban ez a helyzet, azonban egy szeráf nem azzal tölti az idejét, hogy számolgatja a hajszálaitokat és naprakészen tartja e számadatot. Az angyalok eredendő és maguktól való (maguktól való alatt itt azt értjük, amit ti a feltétel nélkülivel kapcsolatban el tudtok képzelni) képességgel rendelkeznek ahhoz, hogy az ilyen dolgokról tudomásuk legyen; igazából úgy minősíthetnétek egy szeráfot, mint valamiféle matematikai lángelmét. Ezért számos, a halandók számára iszonyúan nehéz feladatot játszi könnyedséggel látnak el a szeráfok.
Az angyalok a szellemi besorolást tekintve felettetek állnak, de nem a bíráitok vagy a vádlóitok. Mindegy, miben vétkeztek, „az angyalok, bár erősebbek és hatalmasabbak nálatok, nem vádolnak benneteket”. Az angyalok nem mondanak ítéletet az emberiség felett, és az egyes halandóknak sem szabadna elhamarkodott ítéletet alkotniuk a teremtménytársaikról.
Jól teszitek, ha szeretitek őket, azonban nem szabad imádnotok őket; az angyalok nem imádat tárgyai. A nagy szeráf, Loyalatia, amikor a látnokotok „leborult az angyal lába elé, hogy imádja őt”, azt mondta: „Ne tedd ezt; én szolgálótársad vagyok melletted és a fajtáitok mellett, akiknek meghagyták, hogy az Istent imádják.”
Természetükben és személyiségi felruházottságukban a szeráfok alig valamivel állnak a halandói fajok felett a teremtményi létezés ranglétráján. Valóban, amikor megszabadultok a húsvér testből, nagyon is hasonlók lesztek hozzájuk. A lakóvilágokon értékelni fogjátok a szeráfokat, a csillagvilági szférákon élvezni fogjátok a társaságukat, a Szalvingtonon pedig együtt osztoztok velük a pihenésben és az istenimádatban. A teljes morontia felemelkedésben és az azt követő szellemi felemelkedésben a szeráfok iránt megnyilvánuló testvériességetek eszményi lesz; társaságotok fenséges lesz.